Blog Detail

Kövess minket

Isten-lét alulnézetből…

Ízig-vérig szatirikus olvasmányra vágyik? Nos, akkor Ürömvölgybe kalauzolja el Önt, Kedves Olvasó, a Narnia Krónikák atyja, a nagy tudású irodalomprofesszor, C. S. Lewis Csűrcsavar levelei című művében.
A közelmúltban megfilmesített, s oly széles népszerűségnek örvendő Narnia krónikásáról, C. S. Lewisról tán kevesebben tudják, hogy komoly tudományos munkásságot folytatott, Cambridge-ben és az oxfordi Magdalen College-ban reneszánsz és középkori irodalmat oktatott.
A keresztény irodalom iránti érdeklődése akkor vett komolyabb fordulatot, amikor kollegájával J. R. R. Tolkiennal (az ő neve is ismerősen cseng azon bizonyos Gyűrű trilógia kapcsán) barátságot kötött. Alapkonfliktusa Lewisnak is a keresztény hitvilágnak azon sokat fejtegetett kérdése, hogy Isten létének kézzel fogható bizonyítékát megtalálja, és e kérdést gyakorta közösen vitatták meg.
Tolkiennal folytatott beszélgetései nyomán a gyermeki keresztény hitet elhagyva, átértékelte vallását és meggyőződéses teistává (világot megalkotó isten létét vallóvá) vált.

A szemfüles megfigyelőnek biztos feltűnik a könyv elején található ajánlás, mely szintén barátjának szól. A kölcsönös befolyás és hatás egyértelműen érezhető a két írói szellemiségnek legismertebb alkotásaikban (Gyűrűk ura és Narnia krónikái), a szereplőfigurákban és a cselekmény alakulásában. Ha leegyszerűsítjük a történeteket, akkor mindkét esetben a jó és rossz harcát láthatjuk, ahol hosszas várakozás után előkerül a megváltó-kiválasztott, aki áldozatával békét hoz a világra.

Mint irodalomtudós, stílusos eszközzel próbált magyarázattal szolgálni a felvetésekre, kritikusai kiváló elmének és nagyszerű előadónak tartották, akinek bámulatos logikai okfejtése élénk stílussal ötvöződött. Poszt-keresztényi meggyőződésének több vallási témájú írásában is hangot adott, mint például:
A szenvedés problémája, Keresztény vagyok!, A szeretet négy arca, valamint a már említett Csűrcsavar levelei.

Hogy ki is lenne hát ez a titokzatos Csűrcsavar? Tálán segít, ha felsorolom néhány szinonimáját: kísértő, a gonosz szellem, patás, pokol ura, Lucifer, Belzebub’ egyszóval ő maga az ördög, az örök kísértése az emberiségnek.
Akárcsak Madách Luciferje, Lewis Csűrcsavarja is a felvilágosult, modern eszmékben jártas gonoszt testesíti meg, aki módszeresen követi a civilizáció fejlődését.

Csűrcsavar bölcs nagybácsiként barátságos stílusban szemezgeti A-tól Z-ig ifjú utódjának a bűnre csábítás művészetét. A könyv stílusa mondhatni lehengerlő és gyanútlan olvasó észre se veszi, s máris a végénél jár a rövidke olvasmánynak.

Csűrcsavar levelei tehát az alvilágból szólnak a szintén alvilági illetőségű, ám kissé ügyetlenebb ördög-tanoncnak, aki épp, hogy csak gyakorolja a bűnre csábítást. Nem is gondolnánk milyen kemény munka és figyelem áll e „foglalkozás” hátterében, merthogy a szemérmetlen emberi faj állandó visszaesőnek számít! Gaztettét folyamatosan megbocsátja a Mindenható és megint kezdhetik elölről fáradtságos munkájukat az Ürömvölgyi testvérek.

A középkori keresztény – tanító olvasmányok stílusát ellesve, de meglátásával gyökeres ellentétben, az író meglepően naprakész információkkal egészíti ki a keresztény irodalom kelléktárát.

A keresztény kultúra alapjait a bibliai, kőbe vésett tízparancsolat határozza meg. A jó keresztény ennek tudatában szervezi és éli életét. Igenám, de a világ azóta változások ezreit élte meg, s a parancsolatok kiegészítésre, illetve újraértelmezésre szorulnak.
Természetesen ezzel nem C. S. Lewis foglalkozott először, hisz minden kornak megvolt a maga írástudó keresztény szellemiségű neves, vagy névtelen értelmezője. Címében és stílusában követi az egyházi írók által támasztott követelményeket és levelekben fogalmazza meg mondanivalóját.
Ami az igazi pikantériáját adja a műnek, az a jól csomagolt irónia. Fegyverneme ezúttal annyi, hogy az ellenség oldaláról boncolgatja a hit virágait és ezúttal az Ellenség szerepét Isten kapja. Az Isteni kinyilatkozást „alulnézetből” fogalmazza meg, mint egyfajta ördögi tanítást.
Az a furcsa érzése támad az embernek olvasás közben, hogy már-már megsajnálja ezt a szegény Lucifer ifjoncot, akinek annyira nehéz is feladata. Mindemellett önkéntelenül felvetül a kérdés, hogyan írhatta ezt a művet egy hithű keresztény? Hisz az ördögi csábítást a legapróbb részletekig ismeri.
Álljon itt néhány példa arra, hogy miben rejlik az ördögi oldal csábítása:
az egyházi és világi teremtéstörténet ellentmondásainak részletesebb vizsgálatában, a keresztény bálványok imádatában, az anyák iránti tiszteletlenségben, a háború szellemében, szerelem és testiség félreismerésében, büszkeség bűnében, a kapzsiságban, közömbösségben és a katonai szolgálat megtagadásában.
Csűrcsavar leveleinek újdonsága abban rejlik, hogy a klasszikus bűnöket kortárs köntösbe csomagolva tálalja elénk, mintegy okulásul, és nincs olyan jó lélek aki nem ismer egyszer-egyszer magára Lewis görbe tükrében.

A mű nem csak hithű keresztényeknek szolgál bölcs (de korántsem didaktikus) tanításul, hiszen a szórakoztató olvasmány még a legelszántabb ateisták számára is bőven ad gondolkodni- és átgondolnivalót.

Írta: Plentner Katalin

Recent Comments

  1. […] Csűrcsavar levelei tehát az alvilágból szólnak a szintén alvilági illetőségű, ám kissé ügyetlenebb ördög-tanoncnak, aki épp, hogy csak gyakorolja a bűnre csábítást. Nem is gondolnánk milyen kemény munka és figyelem áll e „foglalkozás” hátterében, merthogy a szemérmetlen emberi faj állandó visszaesőnek számít! Gaztettét folyamatosan megbocsátja a Mindenható és megint kezdhetik elölről fáradtságos munkájukat az Ürömvölgyi testvérek. /Írta: Pletner Katalin. Teljes cikk itt olvasható/ […]

Szólj hozzá!Hozzászólás a(z) Csűrcsavar levelei | Harmat blog bejegyzéshez