Magyarországon Clive Staples Lewis neve elsősorban a keresztény olvasók körében ismert, pedig könyvei szerte a világban 40 millió példányban keltek el. Nagy hírverés és várakozás előzte meg a mozikban december végétől látható Narnia Krónikáit, amelyhez Lewis nagysikerû gyermekregénye szolgált alapul.

C. S. Lewis 1898-ban született Észak-Írországban. Az angol irodalom professzora Oxfordban, a legismertebb angol írók közé tartozik, gyerekmesék, fantasztikus és szépirodalmi regények és keresztény hitvédő művek szerzője. magyarul megjelent munkái többek között a Keresztény vagyok, A fájdalom, Az öröm vonzásában, Míg arcunk nem lesz, Csűrcsavar levelei. A megrögzött agglegény 58 éves korában vette feleségül Joyt, a zsidó származású, volt kommunista elvált asszonyt, aki részben Lewis könyveinek hatására lett kereszténnyé. Joy rákos betegsége és halála miatt boldog házasságuk mindössze néhány rövid évig tartott. Az az ember, akinek könyvei millióknak segítettek hitbeli bizonyosságra jutnak, a gyászban annyira megingott, hogy kérdőre vonta mindazt, amit korábban papírra vetett. 1963-ban halt meg. Életéről Árnyékország címmel színdarab és film is készült.
– C. S. Lewist nálunk elsősorban keresztény íróként tartják számon. hová lehet őt elhelyezni az irodalomban – kérdeztem Ferenczi Andreát, a Harmat Kiadó munkatársát, aki Lewis több könyvének szerkesztője.
– Lewisnek három tuacatnál is több könyve jelent meg, de talán a legfontosabb, hogy írásai minőségiek mind stílusukat, mind gondolatiságukat tekintve, mégis népszerűek a szó legjobb értelmében: széles rétegeket tud megszólítani, és a legkülönösebb módon tör át felekezeti határokat. Angliában kiterjedt értelmiségi rajongótábora van, azonban az itthoni irodalmi életben még várat magára komolyabb recepciója.
Húszas éveinek elején kezdett visszafordulni a keresztény hithez, s ezt követően írta jelentős apologetikai, illetve hitvédelmi műveit, ugyanakkor írt fantasztikus regényt gyerekeknek, szépprózát felnőtteknek. Tipikus „hídembernek” tartom, olyan szerzőnek, aki sokféle hidat levert sok különböző nyelvet beszélő keresztény csoportok között, ugyanakkor az úgynevezett „világi” kultúrában is több szinten volt jelen, elsősorban az angolszász világban. Itthon leginkább keresztény írónak tartják, noha irodalomtörténetileg egy nagy hatású, sokműfajú író. a legváratlanabb helyeken találkozom Lewis nevével, legutóbb Francis Fikuyama és Hankiss Elemér könyvében olvastam műveiből idézeteket, többször hivatkoznak rá. Egy internetes keresőbe kíváncsiságból beütöttem néhány nevet, s közel ugyanannyi találatot kapott Lewis, mint Freud, megelőzi Nietzchét, Derridát, de még Britney Spearst is!
„Nem is értem egészen, hogy az emberek miért akarnak több embert megismerni, mint amennyivel igazán barátságot képesek kötni.” Ez az idézet volt az első, amit Lewistől olvastam, de annyira megragadott, hogy ennek a gondolatnak a hatására elkezdtem keresni a könyveit. Lenyűgözött, hogy mennyi mindenhez ért, az emberi lélekhez, a tudományhoz, filozófiához, és milyen mély rétegeket szólít meg az emberben. A felesége halála után hite romokban hevert, érzéseit, hatalmas kétségeit egy iskolás füzet lapjaira írta le, majd azt is, hogyan talált vissza fokozatosan Istenhez. Rámutatott – legalábbis számomra -, hogy a hit nem egy végső kikötő, hanem egy olyan partraszállás, amelyet újabb és újabb mélytengeri utak követnek.